2007-05-07 09:57:56

Névnap apropóján

Van az angolban egy kifejezés, neveztesen writer’s block (figyelem! Nem blog...), ami azt az élethelyzetet fejezi ki, amikor valaki, aki többnyire írással foglalkozik - zsurnaliszta, szépíró - konkrétan ül, egykor a fehér papír, ma a laptop képernyője előtt, és agybénultan bámulja, mert semmi, de semmi nem jut eszébe.

Az elmúlt pár napban valahogy én is így voltam vele, pedig nagyon zsizsegős az életem. Persze ebben van jó zsizsegés is, meg kellemetlen, szomorú, magányos zsizsegés is. Tegnap volt a névnapom, és számomra elképesztően sokan hívtak, sms-eztek, olyanok is, akiktől már rég nem hallottam. Ilyenkor elszégyellem magam, hogy a vélt, vagy valós magánéleti sérelmem, bánatom mellett - szorongás a jövőtől, a magánytól, az egyedülléttől -, mégis ennyi ember szeret, vagy vagyok fontos neki-nekik.

A holnappal kezdődő hétnek is meglesz a maga kis ünnepsége. Fogadott tesómmal Geszti Péterrel 9-én, szerdán együtt ünneplünk. Van is számára egy meglepetésem, de addig ez legyen titok.

Ma anyák napja van. Korán reggel felhívtam a két kedvenc nagynénémet, meg a nagymamámat: anyám édesanyját. Sajnos a másik több, mint húsz éve nem él. Kimegyek hozzá, a sírjához és próbálok valahol szerezni egy csokrot kedvenc virágából, a török szegfűből. (By the way, tudja valaki, hogy ezt g-vel, vagy k-val írják? Úgy is, mint szekfű?)

Előtte még megnézek egy lakást a Vár aljában, végtére is július 1o-ig ki kell költöznöm-költöznünk a házból.

A ma esti á lá carte-ba is meghívtak, a királyi csatornára. Mondjuk, már csütörtökön felvettük az adást, és ezen a héten az egyik téma a siker volt.Többek között arról volt szó, hogy Magyarországon szinte csak belebukni lehet a sikerbe - fúrás, faragás, irigykedés, féltékenykedés, intrika -, hadd ne soroljam. Örkény egy remek „egymondatosa” jut eszembe arról az emberről, aki sikeres lesz-lett.

„Túl vagy a nehezén, most jön a neheze.”

Hát így élünk mi kis hazánkban a XXI. század hetedik évében. (Azok számára, akik viszont 2ooo-től számolják az új évaszázadot: a nyolcadikban. Mit vitatkoztak ezen 1999/2ooo Szilveszterén...!)

Jó vasárnapot mindenkinek!

Puszi.


Írta: gy.albert
Címkék:
Értékelés: 3.20 Hozzászólások: (26)
Értékeld mennyire tetszett ez a bejegyzés:
HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA: 26
kiss erika

Kedves Györgyi! Régen, amikor még nem voltál ennyire lepusztulva, kedveltelek ! Mindent, amit eddig "elértél" csak magadnak köszönhetsz! Értelmes nő lennél, de az életviteled meglátszik rajtad! Mindenki maga életének a kovácsa!!! Üdv: era
2007-05-15 16:15:07

kaktuszk

Dráma,ahogy Ön is nyilatkozik az alkoholizmusáról ,szégyen.Ön egy nagyon jó képességű riporter és állandóan csak a siránkozást hallani én betiltanám Önt rossz példakép mindenkinek az éppen talpra álló szenvedély betegeknek fiataloknak egyaránt.Minden tiszteletem a volt férjéé.
2007-05-14 09:45:35

seymes

Kedves Györgyi,

Sok boldogságot vagy legalább is sokkal kevesebb szorongást a névnapod alkalmából!

Én is mindig depressziós voltam és a könyved segitett abban, hogy megértsem mi az oka. Nekem "szerencsém" van, mert "csak" hormonális eredetű a depresszióm. A havi ciklus első két hetében mindig nyugdt, kiegyensúlyozott voltam, aztan a második hét végén kezdődött a mizéra. Sajnos ennek következtében nagyon sok barátot, kedvest vesztettem el. Most 37 évesen már tudom, hogy sokkal hamarabb orvoshoz kellett volna fordulnom és renszeresen gyógyszert szednem. De olyan makacs voltam, hoggy tagadtam a depressziómat és amikor végre 30 éves koromban egy szakember felirta a csodagyógyszert és végre állandóan boldog voltam egy pár hónap múlva annyira egynek és tökélestesnek éreztem magam, hogy úgy godnodltam ninacs szükségem barátra, kedvesre többé. Hogy véget szakítsak ennek az állapotonak abba hagytam a gyógyszer szedést egyik napról a másikra. Ennek következtében alakult ki az IBS-em. Aztán jött egy jónak tünő lehetőség, hogy külföldre menjek dolgozni a szakmámban, hivatalosan, magasabb beosztásért és fizetésért. Ahol egy pár hónap múlva megismertem a jelenlegi párom. Aki szintén nehezen viselte a 2-2 hetes ingadozásaimat, de sokkal megértőbb volt, mint bármelyik magyar elődje. Egy idő után úgy döntöttünk, hogy gyereket szeretnénk, de nem jött össze hónapokig. Ez csak fokozta a depressziómat. Persze akkor semmilyen gyógyszert sem szedhettem. Ebben az időszakban olvastam a depresszióról szóló könyvedet. Valahogy jobban lettem tőle, mert nekem mégsem olyan rossz a helyzetem. De nagyon féltem attól, hogy nekem sem lehet gyerekem és mi értelme van ennek az egésznek. Mindig úgy gondoltam, hogy a nő életének a legfontosabb dolog, hogy gyereke legyen. Mi más egyéb?! Végül is teherebe estem és most 5. hónapos terhes vagyok. A depresszióm telejesen elmúlt, egyeltálan nincsenek hangulat változásaim. Persze azt nem mondhatom, hogy határtalanul boldog vagyok, mert az első 14 hétben állandó hányingerem volt. Az utóbbi 3 hétben pedig állandó fájdalmaim vannak, hol az alhasamban, hol az oldalamban. De sokkal bizakodóbb vagyok.

Üdv.
seymes

2007-05-13 12:17:56

Németh Eszter

Kedves Györgyi! Véletlenül találtam Rólad, vele kapcs-ban ezt a kontaktust, ha bármikor találkozhattam volna veled, megkérdezném, hogy hova lett az a Györgyi akit mi a párommal imádtunk, a rádióban, mert okos, intelligens, isteni műsorvezetőnek ismertünk, nem volt az olyan nagyon régen és amit az ember egyszer már csinált, örömmel azt nem felejti el, külön felhívtuk egymás figyelmét Rád, Te voltál az összes között a legjobb, beutaztuk fél Európát úgy hogy csak téged akartunk hallgatni, rendszerváltás körül -, ne add fel, az ember meg tud újulni, ne hallgas a huhogókra, már az a párom nekem sincs meg, az az életem se, én is elmentem az osztrák határ mellé, de a magányomat mindenhová magammal viszem, ő egész életem társa, talán depressziónak hívják, de nem biztos, szia, örülök hogy szót válthattam Veled. N.Eszter , hátha még válaszolnál is!?...
2007-05-12 11:25:01

Tiffany

Szia Györgyi! Lehet, későn is írom, nem olvasod már el, lehet fölösleges is, mert magad is tudod, de ne törődj katanyanya hsz-val. Csupán az empátia hiányzik belőle, ennyi kellene, hogy csöndben maradjon és ne írogasson ide ilyeneket. Vagy talán figyelemhiány?....
2007-05-12 10:00:07

CSilla

SZia GYörgyi
Tudod, az a te nagy problémád, hogy okos nő vagy . El fogom olvasni a könyved.
Egy jó tanács: csak a pozitiv kritikát olvasd el,a többire semmi szükséged.DOBD A KÉPZELETBELI KUKÁBA:
És aki a stílusodat bírálja, kérdezzük meg tőle, hány könyvet írt már életében?
Üdv
Csilla
2007-05-11 21:25:12

    1 2 3 4 5    Következő 6 »

Név:
E-mail cím:
Két szám összege: kilenc meg tiz =
HOZZÁSZÓLÁS:

BLOG LEÍRÁSA

Gondolatok...

MAGAMRÓL

Újságíró, riporter, műsorvezető.

ÜZENŐFAL

2008-10-18 14:42:16 Egy ember Ezt nem hiszem el! Most mindeki így a Györgyi úgy a Györgyi, de amikor élt nem becsülték meg. Ez nagy képmutatás az egész médiától!!

2008-10-18 14:34:04 Moni Kedves Dió! Abszolút igazad van! Én szívből kívánom zsuzsának, hogy majd egyszer ő is ismerje meg a depresszió minden kínját, és majd akkor próbáljon pálcát törni Györgyi feje felett!!!
Lám, ő biztosan egy szent, aki azt hiszi, a pálinka víz... vagy csak félre siklott az ő élete is, és örül, ha másé is félre siklik... Én is iszom a gyógyszereim mellett, hiába nem lenne szabad, mert nem tudom elviselni a környezetem érdektelenségét, és azt, hogy képtelen vagyok talpra állni. Valaha angolul felsőfokon beszélő személyi asszisztens voltam, neves multi cégeknél. Ma csak egy roncs vagyok, aki már a számláit se tudja fizetni - és nem az alkohol miatt! Azt hiszem, a többi embere úgy kezeli a depressziós embert, mintha csak lusta lenne, mert nem tudják az hová tenni, hogy ez nem egy nátha, ami egy Kalmopyrintől elmúlik. És nem értik, hogy a kívülről szépnek látszó élet ellenére hogyan lehet valaki depressziós - de ez pont ezért egy súlyos lelki betegség!
És Györgyi családja tényleg szégyellje magát! Nem mert szembenézni a sok igaz szívből gyászoló megvető pillantásával!
R.I.P. Györgyi

2008-10-18 14:20:36 Moni Kedves Valaki!
Tudod a segítséget olyanoktól nem fogadja el az ember, akik korábban kitagadták... és a depressziós ember lelke, személyisége, semmije sem olyan, mint az egészségesé!
Én már 3. éve küzdök a depresszióval, senki sem ért meg, még a barátom sem, egyedül a legjobb barátnőm.
Már rég véget vetettem volna az életemnek, ha ebben a "szabad országban" hozzájuthatnék egy .44 vagy .50 kaliberű revolverhez. Mert ott nincs pánik, nincs visszaút, nincs fájdalom, és biztosan sikerül. De itt, még sok évvel a szocializmus után is gondoskodnak róla, hogy ne jussunk fegyverhez, kizárólag a "rossz fiúk"... tehát valaki vagy szenvedve hal meg, vagy gyenge, és életben marad. Igaza volt Györgyinek, az öngyilkossághoz igenis bátorság kell! Ez nem úgy fest, hogy meghúzom a ravaszt, és kész! Előbb az ember számot vet addigi életével, mérlegeli a jelenlegi lehetőségeit, és azokat is, amik talán megadatnának a jövőben, és csak utána cselekszik...

2008-10-18 13:28:46 andreotti Kedves Diótörő !
Pszichiater véleményét nem fogod olvasni, ugyanis köti az orvosi titoktartás, de nemcsak ez! Képzeld, van olyan orvos, aki szereti a páciensét és törődik vele, Györgyinek ez megadatott, hogy egy ilyen emberrel tudja megbeszélni a problémáját ( és itt talán azt a kérdést is fel kellene tenni, hogy miért nem volt mellette a családja ezekben az esetekben ) A depresszió sajnos NEM gyógyítható betegség, de kezelhető, függően a beteg állapotától!
Ha nem tudsz valamiről pontosan, akkor talán bölcsebb lenne hallgatnod !

Györgyinek megbékélést kívánok a világgal és saját magával, nyugodjon békességben !

2008-10-18 07:46:50 Edit György!
Tiszteltelek, becsültelek, hiányozni fogsz. Álmodj szépeket!

2008-10-18 02:49:00 Vadas Anna Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember.
Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán sem nő egyforma két levél, a nagy időn sem lesz hozzá hasonló.
(Kosztolányi)

2008-10-18 02:42:29 Vadas Anna Okuljatok mindannyian e példán .
Ilyen az ember.Egyedüli példány.


ldány.

2008-10-17 22:10:38 Béla Nyugodj békében! Álmaid legyenek szépek!

2008-10-17 17:03:29 Leonita Istenem! Halála után most hűűű de sokan szeretik!!!

2008-10-17 16:55:16 Camy- György ,nyugodjál békében isten óvja lelkedet!:(

2008-10-17 13:39:28 Gabóca Álomhely,amely nem tűnik valóságosnak,amig ott vagy,de hivogatóan valóságossá válik,ha elhagytad! Nagyon fogsz hiányozni!

2008-10-17 08:08:15 Éva Györgyikém.! Ne haragudj, hogy nem tudtam elmenni leróni végső búcsúmat tőled, de én is beteg vagyok és egyedül nem tudtam elmenni. Én megértettelek, mivel én is szenvedek attól amitől te szenvedtél. Két öngyilkossági kisérlettel a hátam mögött tudom min mentél keresztül. Neked már jó. Nyugodj békében, remélem nemsokára találkozunk.

2008-10-17 00:55:18 PR Értelmes, tabukat döntögető Hölgynek tartom Albert Györgyit. S mint az ilyen - főleg nőknek - sokkal többet kell teljesíteni, ha el akarja fogadtatni magát, azaz szeretné a munkáját végezni.
Köszönet érte, hogy jó néhányunk helyett megtette!
Kár, hogy az ATV nem gondolta úgy, hogy folytassa a riportsorozatot, amit A.Gy. nőkkel csinált. Egyszer majd szociológiai érték is lesz.
(Sajnos nálam 2007. szept.- ben van vége a blognak.Mit írhatott utolsó napjain? A Szulák beszélgetésen ajándékot kapott a kiegyesúlyozottságával, szépségével? Megszenvedte a "kegyes halált"! Adhatott volna pedig Neki egy utolsó esélyt a gyógyulásra, írásra.)

2008-10-16 23:53:31 XX wy

2008-10-16 22:47:42 Maria Nyugodjal bekebe az UrJezus szentnevebe.Erdelyszivebol Csiksomlyorol.

2008-10-16 21:39:49 SORSTÁRS...... Aki ismeri és átélte ezt a betegséget,az tudja hogy nagyon kemény dolog ez.
Iszonyú sok erő kell ahhoz,hogy leküzdd ezt a betegséget.
Neki nem sikerült az alap problémáját megoldani.Ezért a betegséget sem tudta legyőzni.
Egy Nőnek nem lehet az élete teljes egy gyerek nélkül.
Most lehet ítélkezni felette olyanoknak akik van gyereke és nem tudja nem milyen érzés ha nem lehet gyereke!!!

Nyugodj Békében...

2008-10-16 20:23:38 Licskóné Végtelenül szomorú, hogy egy fiatal, jó tudású embernek kell elmennie!
Senki nem figyelt a szívére, hogy mit is bír még el?
Megint szegényebbek lettünk egy jó emberrel. Sajnálom.
Licskó Zsuzsa

2008-10-16 20:06:56 Györgyusz Drága Györgyi! Ma bementem a váci székesegyházba, hogy elbúcsúzzam Tőled, meggyújtottam egy mécsest az Emlékedre és csendben,szívemben rettenetes fájdalommal emlékeztem RÁD. Tudom,jó helyen vagy és most már tiszta, őszinte szeretet vesz körül. Nagyon jó EMBER voltál, hiányozni fogsz!Angyalok őrizzék békés álmodat!
Mindörökre szívünkben maradsz!

2008-10-16 15:12:33 Anna Belfegor! Ki lehet gyógyulni belőle, bár borzasztó nehéz. Nekem sikerült. Hidd el, neked is fog, csak kérlek ne add fel a reményt! Minden jót Neked!

2008-10-16 15:12:20 Anna Belfegor! Ki lehet gyógyulni belőle, bár borzasztó nehéz. Nekem sikerült. Hidd el, neked is fog, csak kérlek ne add fel a reményt! Minden jót Neked!

SZÓLJ HOZZÁ!

Név:
E-mail:
Két szám összege: 11 meg 16 =:
HOZZÁSZÓLÁS:
© StoryOnline 2007